Orbánnal a szakadék felé, ha repülnénk a Schengeni övezetből
2018-09-21 13:13
Hirdetés

A francia elnök szerint Olaszország és a visegrádiak szítják a feszültséget és a válságot az Európai Unióban.

 

„Azok, akik azt mondják nekünk: Schengen része vagyok, szeretem Európát, amikor hasznot húzok a strukturális alapokból, szeretem Európát, amikor pénzt ad nekem, amikor jólétet biztosít a népemnek, amikor megengedi, hogy a munkavállalóim az otthoninál jobban keressenek a környező országokban, de otthon nem fogom engedni, hogy egyetlenegy migráns, egyetlenegy menekült beléphessen az országomba” – fejtette ki a véleményét Emmanuel Macron.

 

Ezek az emberek nem tisztelnek semmilyen szabályt, ők azok, akik káoszt teremtenek, nem pedig a közösség többi tagja, mondta. Hangsúlyozta, hogy az európai szabályok és előnyök között nem lehet kedvünkre válogatni.

 

 

Ennek a folyamatnak az lesz a vége, fejezte be, hogy „azok az országok, amelyek nem mutatnak szolidaritást, el kell hogy hagyják a Schengen-zónát, és nem fognak részesülni a pénzügyi támogatásból.”

 

Ha, a "kilépés" valóban bekövetkezne, valamilyen formában, amire egyre nagyobb az esély, tekintettel a Fidesz, és Orbán Viktor rossz politikájának köszönhetően, következőkkel kell számolnia minden Magyar állampolgárnak.

 

 

  • Teljes határőrizet visszaállításra kerül
  • A határon be és kilépő személyek teljes ellenőrzése
  • Az árúszállítók  idővesztesége
  • Az ingázó munkavállalók idővesztesége
  • Negatív gazdasági  hatások

 

 

Azonnali költségei

A schengeni határok eltörlésének költségeit két részre lehet bontani: azonnal felmerülő költségekre és hosszú távon felmerülő költségekre. Az egyik legfontosabb azonnal felmerülő költség a szárazföldi határok ismételt felállításának költsége lenne.

Ennek csak az infrastrukturális (határellenőrző sorompók, informatikai rendszer kialakítása, átvilágító készülékek stb.) költségei minden európai állampolgárnak mintegy 16,9 euróba, míg a tagállamoknak átlagosan 6,8 millió euróba kerülne.

Az ismét bevezetett határellenőrzések ezenfelül jelentős időbeli költséggel is járnak, elsősorban a határokon át ingázó munkavállalók, a turisták és az áruszállítók számára.

A jelenlegi külső határokon tapasztalható várakozási időkből kiindulva a szervezet szerint az átlagos várakozási idő 13 és 47 perc közé tehető, számításaik során ennek az átlagát vették alapul.

Ez alapján a határellenőrzések bevezetése főként az áruszállítás megnövekedett ideje miatt lehet költséges, ezt ugyanis tagállamonként évi 6,5 és 13 milliárd euró közé becsülik. A következő tétel az ingázók munkába járásiköltsége, amit évi 1,6 és 6,1 milliárd euró közé becsülnek tagállamonként.

 

Hosszú távú költségei

Az azonnal jelentkező költségek mellett  számos, nem könnyen számszerűsíthető, csak később fellépő költségei is lehetnek a belső határok ismételt bevezetésének.

Egyértelmű például, hogy az áruszállítás költségeinek növekedésével, idővel szinte minden külföldről származó termék ára is növekedni fog, ami jelentős többletköltséggel jár majd a fogyasztók számára.

A megnövekedett költségek pedig idővel gyengíthetik a nem eurót használó országok valutáját is, még nagyobb szakadékot hozva létre a tagállamok között.

Talán még nagyobb probléma lehet a bizonytalanság, ami a schengeni határok felfüggesztésével járhat. Ezt ugyanis a világ, de főként a pénzintézetek könnyen az Európai Unió felbomlásához vezető lépésként értékelhetik.

Ez leginkább akkor lehet veszélyes, ha csak bizonyos tagállamokat zárnak ki Schengenből, ezzel ugyanis egyértelműen haladókra és elmaradottakra szakadhat a kontinens a befektetők és a pénzintézetek számára.

Összefoglalva jelen helyzetet, ha "kilépne" Magyarország a Schengeni övezetből, valamint hozzáadjuk még az Eu-s pénzek csökkentését, idővel megvonását, újra vissza kerül Magyarország a középkorba.

Valóban ezt akarjuk ?




Hirdetés